A Vulkáni hegység

A Vulkán hegység a Szörényi havasok tagja, a Déli Kárpátok DNy-i  részének hegycsoportja. Határait ÉNy-on a Nyugati (Román) Zsil, DNy-on a Cserna völgye, Keleten a Zsil- Bumbesd- Livezeny gyönyörű szurdoka képezik. Az említett folyok a Retyezát (ÉNy) a Godjon (DNy) és a Páreng (K) hegységektől választják el. A hegység a Retezát alatt D-en foglal helyet. A két hegység a Nyugati (Román)  Zsil választja el. A Vulkán  hegység Hunyad megye és Gorzs (Gorj) megye területén fekszik és 1918-ig nagyjából itt húzódott az Osztrák Magyar Monarchia és Románia közötti határ. Egyes helyeken a határkövek még napjainkban is láthatók. Középmagas hegyvidékek, amelynek 55 km hosszú gerince 1000-rel emelkedik ki a környezetéből. A Kelet- Nyugati irányú gerincen három jól elkülönülő tömzs helyezkedik el: a Sztrázsa (Straja) ÉK , a Siglen (É-közép) és az Oszlea (Oslea) DK csoportok. Legmagasabb csúcsa az Oszlea (Oslea) 1948 m.

A hegység nem túlságosan tagolt. Északi része meredek falként emelkedik a Petrozsényi medence Vulkán- Urikány- Kimpu lui Neag (Câmpu lui Neag) nyúlványa fölé. Az ide tartozó hegylábak csak 4-5 km hosszúak.

A főgerinc a magas ÉK-i részről a Sztrázsa (Straja) csoport alá ereszkedik a Dâlma Scăzută hágóra, majd újból emelkedik a DNy-i magas Oszka (Oslea)csoportig. A két kiemelkedőbb rész egyúttal a hegység két végpontja, a középső alacsonyabb szakaszt fogják közre. A Vulkáni hegység, egyetlen 2000 m fölötti csúccsal sem büszkélkedhet.  De 1800 m fölött, ahol véget ér az erdőhatár, úgy érezzük, mintha igazi alpesi tájon járnánk. Elbűvölően szép tájképi adottságai a legmagasabb csúcsok közelében bontakoznak ki igazán. A hegység tájegységeit hágok, átjárók különítik el. Az É-i gerinc a Kindetu (Cândetu) csúccsal (1684 m) kezdődik, majd leereszkedik  a Vulkáni (Vâlcan- 1621 m) hágóra, ahol erdei út vezet Petrozsényból a Szkela (Schela)  Olténia felé. Ez a régi postakocsik útja, ahol a XX. század elejéig közlekedtek Erdély és Olténia között. Utána a még alacsonyabb Loghin hágó (1560) következik a Sztrázsa  (Straja) csúcs 1869 m alatt. A magas Sztrázsa (Straja) csoport gerincútja a túloldalon aláereszkedik a Paru de Fier (1468 m) átjáróig és innen már a hegység középső alacsonyabb része következik, egyre csökkenő gerincmagassággal a Kîrloabel (Cîrloabele) 1372 m nyergéig. A főél ebből a pontból emelkedik a Sigleul Mik ( Şigleul Mic) 1581m és a Sigleul Mare csúcsokig (1682 m), hogy aztán szinte zuhanva veszítse magasságát a Vulkán hegység legalacsonyabb átjárójáig, a Delma Szkazuta (Dâlma Scăzută) nyeregig (1152m). Az itt lévő erdőkitermelő út a Petrozsényi medencéből  Valea de Pestnél (Halastó) halad át Olténiába a Bucsum Szohodol (Bucium-Sohodol) turistaközpontig. Ezután, az eddig egyenletes gerinc, nagyon kanyargossá válik, DNy-ra tart egyre emelkedve, majd É-ra fordul az Arkanu (Arcanu) 1760 m csúcs irányába. Innen nyugatra ível, végigmegy a Nedeuca (Nedeuta) gerincen, amely az Oslea élbe úgy ékelődik be középen, mint egy T betű lába. A két gerinc találkozási pontja egy újabb alacsony hegynyereg a Groapa Nedeucii (Groapa Nedeuţii) 1485 m az egyetlen, amelyen keresztül ösvény vezet az Oslea csoportba, ahol a hegység legmagasabb csúcsai vannak Koada Oslei (Coada Oslei) 1899 m és Oszlea (Oslea) 1948 m.

A Vulkán hegység Románia egyik legtöbb barlangot magába foglaló hegysége, amely kiterjedt mészkő-felépítésű szerkezetének köszönhető. A víz évmilliós munkája nyomán gyönyörű szurdokvölgyek, töbrök, izbukok, zsombolyok és barlangok képződtek benne. A Kimpu lui Neag (Câmpu lui Neag)- Kimpusel (Câmpusel) térségében 20 barlangot tártak fel. Ezen a részen a legismertebb barlangok az Alunii Negrii, Rostoveanu, Corali barlangok, a Valea de Pesti völgyében a moteltől öt kilométerre felfele van a Jégbarlang. Minden Vulkán hegységben eredő patak akár közvetve, akár közvetlenül a Zsil vízrendszeréhez tartozik. A Nyugati (Román) Zsil a Vulkán hegység É-i meredek lejtőiről gyűjti össze jobb oldali mellékvizeit. A Petrozsényi medencében Iszkronyig felveszi a Boul, Gârbovu, Rostoveanu, Valea de Pesti, Bolomir, Tusu, Braia, Morisoara és sok más patakok. A hegységnek nincsenek természetes tavai. Az É-i oldalon Kimpu lui Neag (Campu lui Neag) alatt épült meg a Valea de Pesti víztározó, az azonos nevű patakon. Kellemes környezete egy turistakomplexum létrejöttét tette lehetővé.

A Vulkán hegység a téli sportok kedvelőinek síparadicsoma. A hegység É-i oldalán több sípályát építettek a sísport kedvelőinek. A legismertebb a Strázsa (Straja) csúcs alatt levő hét sípálya , mindegyik sílifttel van ellátva. Két sípályának éjszakai villanyvilágítása is van. Mesterséges hóágyúk biztosítják egész télen a havat. Székes felvonóval lehet Lupény városából feljutni a sípályákhoz. A sípályák körül valódi téli üdülőhely jött létre, ahol 200 menedékház, panzió, családi üdülőház, szálloda várja a turistákat. Ezek közül 38 hitelesítve van mint 1,2, 3 csillagos szálloda. Téli szezonban a szállás általában 40-60 lej ágyanként. Hétközbe valamivel olcsóbb. Nyáron a szállás 30-40 lej ágyanként.

Egy pár fontosabb szálloda és panzió, valamint elérhetőségük:

Cabana Edelweiss Straja: 0748850116, 0729521195

Vila Platoul Soarelui, Cabana Platoul Soarelui: 0724887293

Cabana Montana: 0722780615, 0254560662

Pensiunea Anca Straja: 0723690906

Cabana La Piticu Straja: 0722765228

Vila Mara Straja: 0722644228

A Vulkán hágói menedékháznál 2011 februárjában fedett székes felvonót adtak át, amely Vulkántól szállítja a turistákat a menedékházhoz, ahol egy új sí-központ alakul ki.

Vulkán hágó menedékház: 0722433026

Vulkán közelében, 5 km-re a várostól található a Caprosoara menedékház: 0254570420

Más szálláshelyek, ahonnan túrákat lehet szervezni a Vulkán hegységbe a petrozsényi medence felől:

Valea de Pesti motel

Campusel erdészház, csak szükséghelyzetben használható

Érdekességek:

1996 októberében a Sztrázsa (Straja) hegyen, egy nagyméretű keresztet avattak fel, az első világháborúban elesett katonák, valamint a környéken balesetben meghalt turisták emlékére. A kereszt közelében egy kolostort építettek és a kolostorhoz egy 50 m hosszú folyosón lehet feljutni, amelynek falain az ortodox vallás naptára van felfestve. 1999-től, minden év Nagypéntekén, megtartják Jézus Keresztútját. Minden alkalommal a zarándokok Lupény városától a kolostorig 10 km hosszú útvonalat tesznek meg, Krisztus szenvedésének útját jelképezve, 14 megállással. Egy nagyméretű keresztet visznek, amelyben a Krisztus által vitt keresztből is be van iktatva egy darabocska.

Biztonság:

A Sztrázsa (Straja) turisztikai komplexumban hegyi csendőrség felügyel a rendre és hegymentők biztosítják az elsősegélynyújtást.

Megközelítés:

A Vulkán hegységet három oldalról jó minőségű országút közelíti meg. Az É-i és K-i szélein vasutak is körülveszik. Erdély felől a Hátszegi medencéből a Petrozsényi medencét átszelve a Zsil völgyén halad át a DN66-os országút Targu-Jiu városáig. Iszkronynál tér el ebből az útból a 66A megyei út a Nyugati (Román) Zsil völgyébe Vulkán, Lupény, Urikány, Kimpu lui Neag (Campu lui Neag) irányába. Ezekből a helységekből lehet a legkönnyebben megközelíteni a Vulkán hegységet.

Az általunk ajánlott turisztikai útvonalak ezekből a helységekből indulnak.

 

Newsflash

A Petrozsény-i medence a XVII-XVIII-ik századokban népesült be és akkor jöttek létre a medence helységei is.Az elején a lakosok zsilvidékieknek nevezték magukat és csak az osztrák uralom idején,miután megkezdödött a szén bányászata,kezdték az itt levő lakosságot momorlányoknak nevezni.A betelepitett lakosok csodálták az itt levő lakosság arhaikus életmódját,és szinte a dákok utódainak tekintették őket.Egyesek szerint ,a momorlány szó a magyar maradványból származik.

Napjainkban,a momorlányok egy kis közösséget képeznek a Petrozsény-i medencében és számuk 15.OOO-2O.OOO lakosból áll.Sokáig a bányászat megkezdése után is,régi hagyományaik szerint éltek,elég elszigetelten a betelepitett bányász lakosságtól.

Házaikat fenyőgerendákból épitették,melyeket kőalapra helyezték,a ház alatt lévén a pince.A lakás általában két helységből állt,elöttük volt a tornác.A házak fedele fenyőzsindelyből készült.Az udvarban voltak a kamara,nyárikonyha és az istáló,melyek bezárták az udvart és mint egy kicsi vár védték a gazdaságot.

A falun kivül volt a kalyiba,egy kicsi egy helységből álló épület és mellette egy istáló.Ide mennek még napjainkban is a momorlányok állattaikkal tavasszal,mielött kiviszik őket a havasra,nyáron mikor csinálják a szénát és ősszel mikor lehozzák a havasrol az állatokat.Gyakran a kalyiba mellett egy kis kertet is csinálnak,ahová zöldségféléket vetnek,amit a kalyibában töltött idő alatt használnak.

Május második felében a juhokkal felmennek a havasra,ahol esztenák várják őket.Az esztenák egy két helységből állnak,Az egyik helységben van a tűzhely ahol a túrot,sajtot készitik,a füst pedig a tető alatti résen hagyja el a helységet.A juhászok életében az egyik várt és nagyon fontos esemény,a juhok tejmennyiségének mérése.Mindegyik család a nyár folyamán,a túrot a juhaiktól fejt tejmennyiség szerint kapja.Sajnos az utobbi időben az állattenyésztés vesztett jelentöségéből és természetesen az esztenák nagy része tönkrement.Ennek ellenére épült egy pár modern esztena is,amelyek hozzájárulhatnak a turizmus fejlödéséhez,ugy a szállás mint az étkezés szempontjából.

A momorlányok közösségében napjainkig megmaradtak egyes érdekes szokások.

A momorlányok halottaikat sokáig a házuk melletti kertben temették.A legények halálákor szokás hogy egy fenyőfát helyezzenek a sir bal oldalára,amit a halott legény barátai hoznak bizonyos szertartással.

A medence hegyeit járva gyakran találkozunk a „kőemberekkel”,embermagasságú egymásra tett kővekkel.Ezeknek a „kőembereknek”,több magyarázata van.A kertekben a madarak ijesztése.Mint határkővek a kaszálok között és mint juhászturistajelzések.

Egy napjainkig megörzött szokás,amelyik összegyűjti a momorlányközösséget a „nedeják”,amelyeket tavasszal és nyáron tartanak a falvakban vagy egyes magasabb tájakon.Ezeken az ünnepeken,melyeket bizonyos vallásos ünnepeken tartanak,énekelnek,táncolnak és bizonyos helyi hagyományos ételeket szolgálnak fel.Napjainkban ez a hagyományos esemény is hozzájárulhat a turizmus fejlödéséhez