Vulkáni ércbuzogány

Mint az oklevelekből is lehet látni a Hátszegvidék mellett a Kendefy család birtokolta a Zsilvölgye legnagyobb részét is.

A Kendefy család származását illetöen ellentmondoak a források.A nevet több féleképpen is irták.A XIV század végén a hátszegi Malomviz adományozásákor Kendefy egy f-vel szerepelnek.A hűbérbirtok feltünöen gyors nővekedését a vagyonszerzés feudalis mechanizmusa magyarázza.A Kendefyek,Hunyadi János seregében a török elleni harcokban emelkednek fől.Az egyik Kendefy a zajkányi csatában az erdélyi Vaskapunál tűnik ki 1442-ben,Hunyadi mellett harcol Várnán 1444-ben,Rigomezön 1448-ban,az öccse Kendefy Miklos elesik a törökkel vivott ütközetben 1455-ben a Vulkán hágon.Kendefy László 15o8-ban a török előörsekkel öszzecsapva vész el.Kendefy Jánost 155o-ben Fráter György nagyobb hadművelet vezetésével bizza meg. Három Kendefy,Mihály és két fia,Gábor és István 16o3-ban Székely Mózes oldalán esnek el Zernyesten.A Barcaságon két esztendő múltán Kendefy Gáspár pusztul el egy csatában.Cimerüket Kővári igy irja le „a pajzs udvarában egy koronából kiemelkedő nyilazó férfiú.”A XVIII-XIX századok már csak grófi cimet,méltoságokat hoz.Még egy f-et a név végére.

A milleniumi ünnepélyek alkalmából a Vulkán hágon emlékoszloppal hódol Hunyad vármegye a család elött.Az emlékűnnepélyt a Bányászati és Kóhászati Lapok mutatják be.A kűldötség 1896 szeptember 5-én indul el Déváról a hajnali vonattal báró Szentkereszty György főispán vezetésével.Petrozsénben ezernyi néptőmeg fogadja a vendégeket, majd folytatják útjukat Vulkánba ahol már a zsilvölgyi lakosság hatalmas rajokban özönlötte körül a vámház elött magasló emlékoszlopot.A megnyitó beszédében báró Szentkereszty György hangsújozza hogy „külön emlékoszloppal jelöljük meg azt a nevezetes csatát,melyben Hunyadi János diadalainak egyik részese Malomvizi Kendefy Miklos életét áldozá megyénk és a magyar haza szabadságáért...Mint őseink egymással versenyezve őrt állottak itt egykor a hazáért és királyért,mi a késő utódok is a fényes példán lelkesedve,vallás és nyelvi kűlömbség nélkül helyt álljunk mindig szeretett hazánk és a szent korona védelmében”.

Majd Dr.Sólyom Fekete Ferencz beszéde kővetkezett és az ő beszéde alatt a 4,5 méter magas erős trachit talapzatra állitott buzogányos emléket leleplezék.Az emléket Markup Ferencz főmérnök terve szerint a vajdahunyadi vasgyár készitette el az állami vasművek költségén és Lukács József kir.főmérnök vezetése alatt állitották fel.

Az emlékoszlop beszentelésén a zsilvölgyi egyházi felekezetek lelkészei részt vettek.A vajdahunyadi magyar királyi vasgyár által hazafias készséggel elkészitett emlékoszlop felirata

Vulkán hágó

Ősidöktől Magyarország hadászati és kőzlekedési vonala melyet Hunyadi János vitéze, Malomvizi Kendefy Miklós élete feláldozásával védelmezett 1455 kőrül a becsapó törökök ellen.A dicső fegyvertény és határvédelem örők emlékezetéül állitotta az oszlopot Hunyadvármegye kőzössége a honfoglalás ezredik évében.

Az ünnepély végeztével a résztvevők bevonultak a Prokop vendéglös rögtönzött deszkasátorába.Ebéd alatt a salgotarjáni kőszénbánya társaság zenekara válogatott programmal hangversenydarabokat játszott el.Asztalbontás után Hollaki alispán népünnepélyt rendeztetett,s Todorean zsil-korojesdi román lelkész volt szives Moldovan Gergely, Márki Sándor és Hermán Antal tanároknak a Hora tánczot bemutatni.

Az első világháború után az emlékművet ledöntötték,majd 1937-ben visszaállitották.Marosi Barna „Sújtólégben rezesbandával”cimű riportkönyvében megemliti hogy 1979-ben a vulkányi Ércbuzogány környéke már alaposan megváltozott,szomszédságában lakótelep magasodik.Sajnos pár év múlva 1987-ben a román-magyar közös történelmi múltat jelképező emlékművet,az út szélesitése ürügyén,a helyi hatalmasságok likvidálták.199o-ben a lerombolt buzogány a helyi anyaglerakat udvarán még megvolt,de azután teljesen eltünt és jelenleg csak az alapzat romjai láthatok.

A Kendeffy család tőrténelmére vónatkozó műemlékek.

Kolcvár-a Retyezát hegység és környékének legromantikusabb és legnagyobb,a leginkább megörzödött vármaradványa.A várrom Szuszeny falú határában,a Malomviz patakának jobb oldalán levő magaslaton emelkedik.Az 167o-ben még lakott vár a Kendeffy,majd Kenderesi rokonságé volt.A vár teljes magassága 1o-12m lehetett,de jelenleg csak 7-8m magas romok maradtak belöle.Közhiedelem szerint,a Várkastély a Kárpátokban cimű regényének helyszinét Jules Verne Kolcvárrol alakitotta.

Malomviz-Kendeffy kúria.A falú központjában található a Kendeffy

nemesi család székhelye,mely a XVI-sz-ban épűlt.Jelenleg romos állapotban van.

Szuszeny-műemlék templom.Afalú déli végében a Kolc vára alatt található.Jelenleg görögkeleti kolostorként működik.Falait igen régi freskok diszitik.

Őraljaboldogfalva-Kendeffy kastély.A homlokzatán levő kőtábla szerint 1782-ben épűlt.1972-ben átépitték és egy ideig szálloda és vendéglő üzemelt benne.Jelenleg zárva van.



 

Newsflash

A Petrozsény-i medence a XVII-XVIII-ik századokban népesült be és akkor jöttek létre a medence helységei is.Az elején a lakosok zsilvidékieknek nevezték magukat és csak az osztrák uralom idején,miután megkezdödött a szén bányászata,kezdték az itt levő lakosságot momorlányoknak nevezni.A betelepitett lakosok csodálták az itt levő lakosság arhaikus életmódját,és szinte a dákok utódainak tekintették őket.Egyesek szerint ,a momorlány szó a magyar maradványból származik.

Napjainkban,a momorlányok egy kis közösséget képeznek a Petrozsény-i medencében és számuk 15.OOO-2O.OOO lakosból áll.Sokáig a bányászat megkezdése után is,régi hagyományaik szerint éltek,elég elszigetelten a betelepitett bányász lakosságtól.

Házaikat fenyőgerendákból épitették,melyeket kőalapra helyezték,a ház alatt lévén a pince.A lakás általában két helységből állt,elöttük volt a tornác.A házak fedele fenyőzsindelyből készült.Az udvarban voltak a kamara,nyárikonyha és az istáló,melyek bezárták az udvart és mint egy kicsi vár védték a gazdaságot.

A falun kivül volt a kalyiba,egy kicsi egy helységből álló épület és mellette egy istáló.Ide mennek még napjainkban is a momorlányok állattaikkal tavasszal,mielött kiviszik őket a havasra,nyáron mikor csinálják a szénát és ősszel mikor lehozzák a havasrol az állatokat.Gyakran a kalyiba mellett egy kis kertet is csinálnak,ahová zöldségféléket vetnek,amit a kalyibában töltött idő alatt használnak.

Május második felében a juhokkal felmennek a havasra,ahol esztenák várják őket.Az esztenák egy két helységből állnak,Az egyik helységben van a tűzhely ahol a túrot,sajtot készitik,a füst pedig a tető alatti résen hagyja el a helységet.A juhászok életében az egyik várt és nagyon fontos esemény,a juhok tejmennyiségének mérése.Mindegyik család a nyár folyamán,a túrot a juhaiktól fejt tejmennyiség szerint kapja.Sajnos az utobbi időben az állattenyésztés vesztett jelentöségéből és természetesen az esztenák nagy része tönkrement.Ennek ellenére épült egy pár modern esztena is,amelyek hozzájárulhatnak a turizmus fejlödéséhez,ugy a szállás mint az étkezés szempontjából.

A momorlányok közösségében napjainkig megmaradtak egyes érdekes szokások.

A momorlányok halottaikat sokáig a házuk melletti kertben temették.A legények halálákor szokás hogy egy fenyőfát helyezzenek a sir bal oldalára,amit a halott legény barátai hoznak bizonyos szertartással.

A medence hegyeit járva gyakran találkozunk a „kőemberekkel”,embermagasságú egymásra tett kővekkel.Ezeknek a „kőembereknek”,több magyarázata van.A kertekben a madarak ijesztése.Mint határkővek a kaszálok között és mint juhászturistajelzések.

Egy napjainkig megörzött szokás,amelyik összegyűjti a momorlányközösséget a „nedeják”,amelyeket tavasszal és nyáron tartanak a falvakban vagy egyes magasabb tájakon.Ezeken az ünnepeken,melyeket bizonyos vallásos ünnepeken tartanak,énekelnek,táncolnak és bizonyos helyi hagyományos ételeket szolgálnak fel.Napjainkban ez a hagyományos esemény is hozzájárulhat a turizmus fejlödéséhez