A Retyezát hegység

A petrozsényi medencét a Déli Kárpátok négy fontos hegysége, a Retyezát hegység (Munţii Retezat), a Vulkán hegység (Munţii Vâlcan), A Páring hegység (Munţii Parâng) és a Kudzsiri havasok (Munţii Sureanu) veszik körül.

A hegységeknek megvan a maguk szépsége és a medencéből érdeke kirándulásokat, túrákat lehet szervezni ezekbe a hegységekbe. A következő turisztikai bemutatóban ezeket a gyönyörű helyeket és kirándulási lehetőségeket szeretnénk bemutatni, a hangsúly azokra a túrákra fektetjük, melyeket a Petrozsényi medencéből tehetünk meg.

A Retyezát hegység Erdély hegyeinek ékköve, az alpesi jellegű tájak egyik legszebbike. A hegység a Déli-Kárpátok legnyugatibb csoportjához tartozik, a Szörényi havasok tagja, 750 km2 területű. Északon meredek lejtőkkel húzódik a Hátszegi medencéig, Keleten a Petrozsényi medence s azon túl a Páring hegytömege keretezi. Déli irányban a Nyugati Zsil völgyén túl a Vulkán hegység szegélyezi, DNy-on a Kis Retyezát mészküszírtjein keresztül a Godján főgerincével áll kapcsolatban, míg nyugaton a Sebesvíz (Râul Mare) völgye választja el a Szárkőtől. A Retyezáttól ÉK-re a Kudzsiri (Sureanu) havasok találhatók.

A magyar földrajzi irodalom szerint a Szörényi havasok tagja a Godján, Vulkán, Szárkő hegységekkel, valamint a Csernai havasokkal együtt.

Rendkívüli hegyvidék, ahol viszonylag kis helyen a kárpáti táj teljes díszlettára megtalálható. Kopár égbenyúló piramisszerű csúcsok, pengeélű gerincei, tengerszemekkel díszített, lekoptatott gleccservölgyei, mély szurdokai Pazar látványt nyújtanak.

Leegyszerűsítve: alakja egy óriási H betűhöz hasonlít, ahol két hosszanti párhuzamos gerincet egy kisebb harántgerinc hidal át. Az É-i 30km, a D-i 25 km, míg a híd 2,5 km hosszúságú.

A D-i főgerinc hatalmas falként torlódik a szűk Petrozsényi medence és a Vulkán hegység elé. A Nagy Lapusnyik patak és a Borbátvíz völgye választja el az É-i gerinctől. Az enyhén ívelt hegygerinc közepén tornyosul a Kusztura csúcs (2457m) nagyságban, az ötödik a Retyezátban. A Kuszturán kívül a Lázár csúcs (2282m), a Gruniu csúcs (2294m), a Vakarea csúcs (2238m), a Păpusa Kuszturii csúcs (2209m), a Dragusanu csúcs (2080) haladják meg a 2000-es magasságot. A Nyugati Zsil (Román Zsil) felé irányuló hegylábai rövidek, 10-15 km körüliek.

A Kis-Retyezát, vagy másképpen a Piule-Iorgovan csoport a Retyezát hegység külön DNy-i szeglete. Nevezik Meszes Retyezátnak is, mivel kőzettani felépítése teljesen idegen a Retyezátot alkotó kőzetektől. Mészkő felépítésű törzs igen látványos harasztképződményekkel. Félköríves gerincének híres sziklaképződménye a Iorgován- köve (2014m). 2000 méter fölötti csúcsai a Sztanuleţii Mari (2025m), az Albele (2013m) és a Piule (2081m). A Iorgovan kövén gyakori harasztformák a zsombolyok, a dolinák, szurdokok és barlangok. A legismertebb mészkőszurdokok a Buta-szoros, Szkorota kanyon és a Nagy Szkokul szurdok (Cheile Buţii, Scorota, Scocul Mare). A barlangok közül a Toplica, a Zeicu és a Korallos barlang tűnik ki (Toplica, Yeicu, Peştera cu Corali).

Habár a Tulisa hegycsoportot különállóként kezelik földrajzi helyzeténél fogva a Retyezát K-i nyúlványának tekinthető. A Borbátvíz felső szakaszát a Magyar és Román- Zsil határolja. özvetlenül kapcsolódik a Retyezáthoz a Kis- Bilugu csúcs (1463m) alatt levő Bükk (Curmătura Făgetel) nyereggel.

A Retyezátban az átlagos gerincmagasság 2000m. A hegységben 42 darab 2000 m fölötti csúcsot tartanak számon. Kis erőfeszítéssel az összes megmászható alpinista módszerek segítsége nélkül. A fő és mellékgerinceket átjárók, hágók, nyergek kötik össze. Fontos turistautak haladnak át rajtuk vagy keresztezik egymást.

A D-i gerincen a Bükk-hágó (Făgetel 1350 m) a Tulisa hegycsoporttól választja el a Retyezátot. A Plaiul Mic nyereg (1879 m) a Buta menedékházat kapcsolja össze a Peleaga mező sátorozó helyével. A Szkorota nyereg a Buta menedékházat köti össze a Kis Retyezát Piule csúcsával.

A Retyezát legnagyobb turisztikai vonzóerejét a lekoptatott gleccservölgyek felső katlanjaiban kialakult tengerszemek jelentik. Első leírójuk a világhírű földrajztudós Loczi Lajos volt, aki az 1900-as évek elején alaposan tanulmányozta azokat. A romániai Kárpátok hegységei közül a legtöbb, közel 100 glaciális tó található itt. A hegység 58 állandó és 40 időszakos tava közül 11-nek a felszíne meghaladja az 1 ha-t. A Retyezát hegységben van a romániai Kárpátok legnagyobb tava, a Bukura (8,8 ha) és legmélyebb tava, a Zenoga (29 m)

A Petrozsényi medencéből meglátogatható tavak: Buta tó, Bukura tó, Anna tó, Viorika tó, Florika tü, Tăul Agăţat, Tăul Porţii, Peleaga tó, Peleguta tó, Szlavei tó, Nagy Kusztura és Kis Kusztura tavak.

A hegység meredek lejtőin bukdácsolva zuhannak alá a patakok számtalan vízesést alkotva. A Petrozsényi medence közelében levő vízesések közül a legismertebbek: a Buta szurdokban a Buta vízesés, a Valea Mării v1zesés, a Lazăru vízesés.

Növény és állatvilágát tekintve igen változatos hegység. Mintegy 1200 növényi fajt sikerült azonosítani és valószínűleg itt található a legszámosabb endemikus elem, Talán zergéből is itt van a legtöbb. Állományukat mintegy 600-700 egyedre becsülik. A Petrozsényi medencéhez közel a legtöbb zerge a Plesa-Piule környékén van, ahol szeptembertől kezdve szinte lehetetlen, hogy kirándulásunk során ne találkozzunk velük.

A ragadozók közül megtalálható a farkas, a róka, vadmacska, hiúz. Az erdős területeken él még a medve, vaddisznó, őz, szarvas, nyúl, mókus, mogyorós pele, menyét, borz, nyest, vidra, valamint az 1972-ben újratelepített mormota. A madarak közül meg kell említeni a szirti sast, a héját, valamint a fajdkakast és a császármadarat. A viperák kedvelik a Kis Retyezát déli fekvésű fehér mészkőszikláit, ezért az ilyen részeken nem szabad megfeledkezni az elővigyázatosságról.

A glaciális tavak egy részében tavi pisztrángok, a hegyi patakokban és a Nyugati Zsilben sebes pisztrángok és pénzes pérek élnek.

A hegységben található a Retyezát Nemzeti Park. Az első rezervátumot Nyárády Erasmus Gyula botanikus javaslatára hozták létre 1927-ben. Később, 1935-ben Alexandru Borza botanikus szorgalmazására létrehozták Románia első nemzeti parkját a hegység tájképi szépségeinek megőrzésére, a ritka növény és állatfajok megőrzésére. Ezt a státusát nemcsak megtartotta, hanem 1980-tól belépett a bioszféra program keretén belül. A nemzeti park összterülete 38 ezer ha, ebből 1630 ha a legszigorúbban védett Gemenele rezervátum, amely kimondottan tudományos megfigyelések, kutatások céljára tartják fenn. A rezervátum határait a helyszínen piros négyszög jelzi. A területnek legnagyobb része, melyen most a nemzeti park található, a malomvízi Kendeffy grófok tulajdonát alkotta.

A Retyezát hegység rendkívül változatos túralehetőségeket kínál, ezek általában közepesen nehezek. Ideális feltételek vannak csillagtúrázáshoz és hosszabb távú gerincvándorlásokhoz is. A Retyezát legszebb hegyeinek bejárásához 4-5 napra van szükség, a napi túratávok nem hosszúak, a szintkülönbség azonban tekintélyes. A terep a jól kitaposott ösvények ellenére sem nevezhető könnyűnek.

A Retyezát Nemzeti Park területén a sátorozás csak kijelölt helyeken engedélyezett. A legnagyobb és legforgalmasabb ilyen térség a Bukura tó D-i szegélye. A hegyvidék belső részein sátorozásra alkalmas táborhelyt találunk a Zenoga tó partján, a Lapusniku Mare völgy felső részén húzódó Peleaga réten, a Pietrele és Buta turistaházak mellett és a Bărbat patak völgyfőjében is.

A kirándulások szempontjából talán a legideálisabb időszak a nyár vége, ősz eleje, amikor még melegen süt a nap és kevés a csapadék. Kellemes napsütéses időszakok szoktak lenni június elején is. A viharokat és főleg frontátvonulásokat nyáron villámlások és elektronikus kisülések kísérik, melyek komoly veszélyt jelentenek a turistákra nézve.

A Retyezát hegység leginkább két irányból közelíthető meg: a Hátszegi medencéből É-ról, valamint a petrozsényi medencéből D-ről.

Gépkocsik közlekedésre a legalkalmasabb a DN 66-os számú országút, Piski-Hátszeg-Petrozsény útvonalon. A Hátszeg medence vasútja Piski-Petrozsény vonalán követi a hegylábakat.

A petrozsényi medence felől a hegységhez legközelebb eső vasútállomások Lupény és Barbatyén , ahonnan 6 és 19 óra között óránként autóbuszjáratok indulnak Urikányba és Nyágmezőre (Uricani, Campu lui Neag) a Buta szoros turistaközpontjáig. Az út hossza Petrozsény és Nyágmező között kb. 50km. Az egész forgalom a DJ66A megyei úton zajlik, amely a DN66-os országútról Iszkronnál (Alsóbarbatyén- Iszkrony) ágazik el. A Buta turistakomplexumnál erdőkitermelő utakon biztosított a továbbjutás, de csak terepjáró kocsik számára- a Buta menedékházhoz, és új aszfaltozott úton a Kis Retyezát lábai kerülgető Nagy Szkoku patak mentén a Kimpusel-i vadászlakig.

Erdély többi magashegységéhez képest a Retyezát menedékház hálózata egy fokkal jobbnak mondható, de távolról sem elégíti ki a szükségleteket. A hegység szálláshelyei úgy vannak kitalálva, hogy félnapi járásra legyen egy menedékház vagy sátorozóhely a pihenésre.

A következőkben a petrozsényi medence felöli szálláshelyeket mutatjuk be:

*Buta menedékház- Cabana Buta (1580 m). A Buta völgy felső részében van, nem messze az azonos nevet viselő tengerszemtől. Négy és hatágyas szobákban huszonnégy helyet biztosít 30-35 Ron/ágy. Étteremmel és áramfejlesztő generátorral is el van látva. Telefonszámok: (+40)0254511223, (+40)0724994703, (+40)0726897763

* Buta-szorosi turisztikabázis (motel)- Complex turistic Cheile Butii (900 m)

A Retyezát egyik legmodernebb és legjobban ellátott turisztikabázisa, amely a Nyugati-Zsil és a Buta patak találkozásánál, a Buta szoros alatt helyezkedik el. A két, három és négyágyas szobákban összesen 130 szálláshely található. Elegáns vendéglője, bárja, diszkója, sportpályája van. Jó kiindulási pontja lehetne a környékbeli turisztikai célpontoknak, sajnos árait nem a hátizsákos turisták zsebéhez szabták, ugyanis 60-70 Ron/ágy. Telefon: 0721570312, 0755666000, 0744635766, 0253210279.

* Retyezát panzió- Pensiunea Retezat- Kimpuluj-Neag helységben található, 5 percre a főúttól. Két és háromágyas szobákban 30 szálláshely található. Vendéglője, pisztrángosa, sportpályája, úszómedencéje, szórakoztató parkja van. 40-50 Ron/ágy. Telefon: 0722538551

* Mihai komplexum- Complexul Mihai- a Lazaru patak mentén, a Buta menedékházhoz mellett helyezkedik el. Két és négyágyas szobákban 30 szálláshely található. Ára 40 Ron/ágy. Telefon: 0723873790, 0731786145

* Bukura-tavi ház (2070 m). A Salvamont (hegyimentő) kezelésében levő , jó állapotú kis faház a Bukura-tó partján. Nyáron hegyimentők lakják. Októbertől üres, de folyamatosan nyitva van. 12-15 fő számára szolgálhat szálláshelyül.

* A Peleaga mezei menedékkunyhó 6-8 hely.

A Retyezát hegység területe két hegyimentő alakulatnak tartozik a hatáskörébe. A petrozsényi medence a lupényi hegyimentők hatáskörébe tartozik- Salvamont Lupeni. Telefon: (+40) 0723291746, (+40) 0722541254

Felhasznált forrásirodalom:

Jancsik Péter: Retyezát hegység- Pallas- Akadémia könyvkiadó, Csíkszereda 2001
450 Erdélyi túra- Kornétás Kiadó- Budapest 2008
Nagy Balázs: Gerinctúrák a Kárpátokban- Heiling Medve Kiadó KFT, Budapest 2010
Ion Preda, Dan Pasare: Valea Jiului- Editura Sport-turism, Bucuresti 1985.
Nae Popescu: Mintii Retezat- colectia Muntii nostri (25)- Editura Sport-turism, Bucuresti 1982
Emilion Iliescu: colectia Muntii nostri (6)- Editura Sport-turism, Bucuresti 1974
Revistele „Mintii Carpati” nr. 2, 24, 25, 34.
Paul Decei : Lacuri de minte, drumetii si pescuit- Editura sport-turism, Bucuresti 1981.

 

Newsflash

A Petrozsény-i medence a XVII-XVIII-ik századokban népesült be és akkor jöttek létre a medence helységei is.Az elején a lakosok zsilvidékieknek nevezték magukat és csak az osztrák uralom idején,miután megkezdödött a szén bányászata,kezdték az itt levő lakosságot momorlányoknak nevezni.A betelepitett lakosok csodálták az itt levő lakosság arhaikus életmódját,és szinte a dákok utódainak tekintették őket.Egyesek szerint ,a momorlány szó a magyar maradványból származik.

Napjainkban,a momorlányok egy kis közösséget képeznek a Petrozsény-i medencében és számuk 15.OOO-2O.OOO lakosból áll.Sokáig a bányászat megkezdése után is,régi hagyományaik szerint éltek,elég elszigetelten a betelepitett bányász lakosságtól.

Házaikat fenyőgerendákból épitették,melyeket kőalapra helyezték,a ház alatt lévén a pince.A lakás általában két helységből állt,elöttük volt a tornác.A házak fedele fenyőzsindelyből készült.Az udvarban voltak a kamara,nyárikonyha és az istáló,melyek bezárták az udvart és mint egy kicsi vár védték a gazdaságot.

A falun kivül volt a kalyiba,egy kicsi egy helységből álló épület és mellette egy istáló.Ide mennek még napjainkban is a momorlányok állattaikkal tavasszal,mielött kiviszik őket a havasra,nyáron mikor csinálják a szénát és ősszel mikor lehozzák a havasrol az állatokat.Gyakran a kalyiba mellett egy kis kertet is csinálnak,ahová zöldségféléket vetnek,amit a kalyibában töltött idő alatt használnak.

Május második felében a juhokkal felmennek a havasra,ahol esztenák várják őket.Az esztenák egy két helységből állnak,Az egyik helységben van a tűzhely ahol a túrot,sajtot készitik,a füst pedig a tető alatti résen hagyja el a helységet.A juhászok életében az egyik várt és nagyon fontos esemény,a juhok tejmennyiségének mérése.Mindegyik család a nyár folyamán,a túrot a juhaiktól fejt tejmennyiség szerint kapja.Sajnos az utobbi időben az állattenyésztés vesztett jelentöségéből és természetesen az esztenák nagy része tönkrement.Ennek ellenére épült egy pár modern esztena is,amelyek hozzájárulhatnak a turizmus fejlödéséhez,ugy a szállás mint az étkezés szempontjából.

A momorlányok közösségében napjainkig megmaradtak egyes érdekes szokások.

A momorlányok halottaikat sokáig a házuk melletti kertben temették.A legények halálákor szokás hogy egy fenyőfát helyezzenek a sir bal oldalára,amit a halott legény barátai hoznak bizonyos szertartással.

A medence hegyeit járva gyakran találkozunk a „kőemberekkel”,embermagasságú egymásra tett kővekkel.Ezeknek a „kőembereknek”,több magyarázata van.A kertekben a madarak ijesztése.Mint határkővek a kaszálok között és mint juhászturistajelzések.

Egy napjainkig megörzött szokás,amelyik összegyűjti a momorlányközösséget a „nedeják”,amelyeket tavasszal és nyáron tartanak a falvakban vagy egyes magasabb tájakon.Ezeken az ünnepeken,melyeket bizonyos vallásos ünnepeken tartanak,énekelnek,táncolnak és bizonyos helyi hagyományos ételeket szolgálnak fel.Napjainkban ez a hagyományos esemény is hozzájárulhat a turizmus fejlödéséhez