Vulkán hegység túrajavaslatai

1.Iscroni(Iszkrony)-Candetu(Kindetu)csúcs-Vulkán hágó-Loghin nyereg-

Straja(Sztázsa)menedékház.

-Jele:hiányos kék háromszög

-Menetidő:9-1O óra

2.Straja(Sztrázsa)menedékház-Prislop(Priszlop)nyereg-Scrideiu(Szkrideju)nyereg-Sigleul Mare csúcs-Dalma Cazuta(Kazuta)nyereg-

Motelul Valea de Pesti(Halaspataki Motel)

-Jele:piros sáv,piros háromszög

-Menetidő:8-9 óra

3.Straja(Sztrázsa)menedékház-Vulkán menedékház

-Jele:sárga pont,kék háromszög

-Menetidő:4-5 óra

4.Vulkán menedékház-Vulkán hágó-Buliga ház-Colnic(Kolnik)tisztás-

Schela(Szkela)-Simbotin.

Jele:kék pont,piros háromszög

Menetidő:8-9 óra

A legrégibb turisztikai út a Vulkán hegységen amely ősszekötötte a

Petrozsény-i medencét Olténiával.Itt gyorskócsik közlekedtek Petrozsény

és Tirgu-Zsil közott.Viteldij 7 korona volt.

5.Campul lui Neag(Kimpul lui Neag)menedékház-Arcanu(Árkánu)csúcs

Motelul Valea de Pesti(Halaspataki Motel)

Jelei:régi kék pont és új piros.háromszög ugyanazon úton

Menetidő:7-8 óra

6.Campusel(Kimpusel)erdészház-Oslea(Oszleá)csúcs-Campusel erdészház

Jele:piros sáv és piros háromszög

Menetidő:6-7óra

7.Motelul Valea de Pesti(Halaspataki Motel)-Dalma Cazuta(Kazuta)nyereg

Sohodol(Szohodol)völgy-Runcu(Runku)község

Jele:kopott piros háromszög

Menetidő:9-11 óra

 

Newsflash

A Petrozsény-i medence a XVII-XVIII-ik századokban népesült be és akkor jöttek létre a medence helységei is.Az elején a lakosok zsilvidékieknek nevezték magukat és csak az osztrák uralom idején,miután megkezdödött a szén bányászata,kezdték az itt levő lakosságot momorlányoknak nevezni.A betelepitett lakosok csodálták az itt levő lakosság arhaikus életmódját,és szinte a dákok utódainak tekintették őket.Egyesek szerint ,a momorlány szó a magyar maradványból származik.

Napjainkban,a momorlányok egy kis közösséget képeznek a Petrozsény-i medencében és számuk 15.OOO-2O.OOO lakosból áll.Sokáig a bányászat megkezdése után is,régi hagyományaik szerint éltek,elég elszigetelten a betelepitett bányász lakosságtól.

Házaikat fenyőgerendákból épitették,melyeket kőalapra helyezték,a ház alatt lévén a pince.A lakás általában két helységből állt,elöttük volt a tornác.A házak fedele fenyőzsindelyből készült.Az udvarban voltak a kamara,nyárikonyha és az istáló,melyek bezárták az udvart és mint egy kicsi vár védték a gazdaságot.

A falun kivül volt a kalyiba,egy kicsi egy helységből álló épület és mellette egy istáló.Ide mennek még napjainkban is a momorlányok állattaikkal tavasszal,mielött kiviszik őket a havasra,nyáron mikor csinálják a szénát és ősszel mikor lehozzák a havasrol az állatokat.Gyakran a kalyiba mellett egy kis kertet is csinálnak,ahová zöldségféléket vetnek,amit a kalyibában töltött idő alatt használnak.

Május második felében a juhokkal felmennek a havasra,ahol esztenák várják őket.Az esztenák egy két helységből állnak,Az egyik helységben van a tűzhely ahol a túrot,sajtot készitik,a füst pedig a tető alatti résen hagyja el a helységet.A juhászok életében az egyik várt és nagyon fontos esemény,a juhok tejmennyiségének mérése.Mindegyik család a nyár folyamán,a túrot a juhaiktól fejt tejmennyiség szerint kapja.Sajnos az utobbi időben az állattenyésztés vesztett jelentöségéből és természetesen az esztenák nagy része tönkrement.Ennek ellenére épült egy pár modern esztena is,amelyek hozzájárulhatnak a turizmus fejlödéséhez,ugy a szállás mint az étkezés szempontjából.

A momorlányok közösségében napjainkig megmaradtak egyes érdekes szokások.

A momorlányok halottaikat sokáig a házuk melletti kertben temették.A legények halálákor szokás hogy egy fenyőfát helyezzenek a sir bal oldalára,amit a halott legény barátai hoznak bizonyos szertartással.

A medence hegyeit járva gyakran találkozunk a „kőemberekkel”,embermagasságú egymásra tett kővekkel.Ezeknek a „kőembereknek”,több magyarázata van.A kertekben a madarak ijesztése.Mint határkővek a kaszálok között és mint juhászturistajelzések.

Egy napjainkig megörzött szokás,amelyik összegyűjti a momorlányközösséget a „nedeják”,amelyeket tavasszal és nyáron tartanak a falvakban vagy egyes magasabb tájakon.Ezeken az ünnepeken,melyeket bizonyos vallásos ünnepeken tartanak,énekelnek,táncolnak és bizonyos helyi hagyományos ételeket szolgálnak fel.Napjainkban ez a hagyományos esemény is hozzájárulhat a turizmus fejlödéséhez