Páring hegység

A Páring hegység magasságát tekintve a Déli Kárpátok legnagyobb hegyóriása a Fogarasi havasok után.Közigazgatási szempontból K-en Vilcea,D-en Gorzs,Ny-on Hunyad megyékhez tartozik.Erdélyhez kimondottan csak Ny-i részével kapcsolodik a Petrozsény-i medencén keresztül.Ny-on a Zsil völgye,ÉNy-on a Petrozsény-i medence,É-on a Zsil és Lotru mellékvizeinek völgyei keretezik.K-en a főgerinc az Oltec nyeregnél a Kapacina vonulatához kapcsolodik.Terjedelmes hegytőmege,szines könnyű megközelitésével,veszélytelen főgerincével minden szempontból kiváló trekking terep.

A gerincövezet rendkivül aszimmetrikus domborzatú.A D-i lejtők menedékesek,füvesek vagy kőtörmelékesek,s csak kevés sziklás katlan és sziklabukkanás tarkitja az erdőhatár fölötti térséget.Észak felé gyökeresn más látvány tárul szemünk elé.Meredek leszakadások,mély kárfülkék,vágodtak a menedékes gerincbe,igazi glaciális domborzat uralja a lejtőket.A katlanokból egykor kiinduló jégárak megközelitették a 1O km-es hosszúságot.A jellegzetes jégáltali átformálás révén létrejött sziklás,alpesi jellegű tájkép csak a hegység É-i látványát uralja.A teljes főgerincen végighúzodnak az állatcsapások,a magas régióban a vadak közül főként zergével találkozhatunk.A Páring felszine a kárpáti és glaciális felszinformákat ötvözi.Alapja téglalapra emlékeztet,amelynek kőzépvonalán lépcsőzetesen kiemelkedő K-NY irányú magas gerinc halad végig.Hossza 4O km.A Páringban az átlagos gerincmagasság 2OOOm.A hegyésgben harminc 2OOOm fölötti csúcsot ismer a turizmus.Többségük a főgerincen helyeszkedik el.Egyetlen 25OOm fölötti csúcsa a Nagy Páring(2519m),az ötödik az országos ranglistán.A hegység tele van vadregényes szurdukokkal.A Petrozsény-i medencéből könnyen meglehet látogatni a Kutreasza,Zsiec,Polatistea patakok hasadékaitA hegyvidék legszebb szorosa azonban a Zsil áttörése Livezeny és Bumbesti között.Nevezik Lajnicsi szorosnak is.Hossza 3O-35km.Itt volt a határ az Osztrák-Magyar Monarchia és Románia között,és az első világháborúban itt hatolt be a román hadsereg a Petrozsény-i medencébe.Az országút és a vasút csak szűken férnek meg benne.Vasúti alagútak és viaduktok füzere.Az országban nincs más hozzá hasonló.A Páring,Petrozsény-i medence felöli vizhálózata a Keleti-Magyar Zsil gyűjtőterületéhez tartozik.A Magyar Zsil mellékága a Zsiec,több mint 4Okm-en hatol be a hegységbe.Az É-ról és ÉNY-ról lefutó patakokat fogadja magéba a Nagy és a Kis Páring alól.A NY-i lejtökről eredő patakok közvetlenül ömlenek a Zsilba.A Páring ékszerdoboza 65 tengerszemet tartogat,ami az elökelő harmadik helyet biztositja a rangsorban.A Petrozsény-i medencéből könnyebben meglátogatható tavak a Mija(Mizsa),Mandra,Carja(Karzsa),Calcescu(Kalcseszku),Zanoaga Mare.

A Páring hegysége Erdély felöl a Petrozsény-i medencéből közelithető meg a legkönnyebben.A gerinctúrák kiindulóállomása Petrozsény ahonnan jó minöségű autoúton juthatunk el a felvonó alsó állomására.A felvonóval a Kis Páring téli sportközpontjába lehet kijutni.A felvonó télen reggeltől üzemel,de jó idöben,kellő látogató esetén nyári hétvégeken is beinditják.A felvonó mentén hegyi szerpentinút vezet fel a sikőzpontba.Itt hegyi menedékházak biztositják a szállást és ahonnan egynapos körtúrával elérhetők a legmagasabb csúcsok.A Páringon halad át a DN67C út északról délre Obarsia Lotrului(Lotrufő)-Ranca(Ranka)-Novaci(Novacs) között,a román Kárpátok legmagasabb hágóján Urdele hágó(2141m).Az út 2O11-től teljesen aszfaltozott,kiskocsikkal is járható és gyönyörű látványt nyújt a turistáknak.A Páring főgerincének bejárása nyáron veszélytelen,a nagy távolságok miatt kőzepes nehézségünek minösülő túrák.A viharos idöben azonban kockázatos a gerincen járni mert a gyakran igen erős szél és a villámok ellen nem találunk menedéket.A jelzések a gyakrabban járt Ny-i részen jól követhetőek,de É-on és K-en meglehetösen hiényosak,sok az állatcsapás és rossz látási viszonyok között nem egyszerű eldönteni,hogy merre halad a turistaösvény.A nyári gerinctúra során fent a hátakon nem találunk ivóvizet,vizért le kell mászni völgyekbe.A hegység főgerince télen is közepes nehézségű túraútvonal,jobb sielöknek kiváló sitúraterep.A Páring hegység NY-i oldalán van a vidék egyik legismertebb siközpontja több sifelvonoval.A következő években, a tervek szerint a siközpont Románia egyik legfontosabb siközpontjává fejlödik.

A magyarországi turisták a hegységet a Petrozsény-i medencén végighaladó DN66-os főútról közelithetik meg,amely Simeria(Piskinél)tér ki a Maros völgyéből és a Strei(Sztrigy)völgyén a Hátszeg-i medencén keresztűl ér a Petrozsény-i medencébe.

Ami a szálláshelyeket illeti a hegység magasővezetében csak a Badea siközpont környékén találunk turistaházakat.A hegység távolabbi és belső részein nincs menedékház,csak kisebb magasságban a völgyekben,igen messze a főgerinctől.Az É-i megközelitéséért a Jiet(Zsiec)völgyében található a 45 férőhelyes Groapa Seaca(Groapa Szeaka)turistaház és az

Obarsia Lotrului(Lotrufő)motel.

Felhasznált forrásirodalom.

-Nagy Balázs:Gerincturák a Kárpátokban,Heiling Média Kiadó KFT,Budapest,2O1O

-XXXX:45o erdélyi túra,Kornétás kiadó,2OO8

-Ion Preda,Dan Pasare:Valea Jiului,Edit.Sport-Turism,Bucuresti,1985

-Danut Calin:Prin muntii Romaniei-Paring,Edit.Erc Press,2OO5

 

 

Newsflash

A Petrozsény-i medence a XVII-XVIII-ik századokban népesült be és akkor jöttek létre a medence helységei is.Az elején a lakosok zsilvidékieknek nevezték magukat és csak az osztrák uralom idején,miután megkezdödött a szén bányászata,kezdték az itt levő lakosságot momorlányoknak nevezni.A betelepitett lakosok csodálták az itt levő lakosság arhaikus életmódját,és szinte a dákok utódainak tekintették őket.Egyesek szerint ,a momorlány szó a magyar maradványból származik.

Napjainkban,a momorlányok egy kis közösséget képeznek a Petrozsény-i medencében és számuk 15.OOO-2O.OOO lakosból áll.Sokáig a bányászat megkezdése után is,régi hagyományaik szerint éltek,elég elszigetelten a betelepitett bányász lakosságtól.

Házaikat fenyőgerendákból épitették,melyeket kőalapra helyezték,a ház alatt lévén a pince.A lakás általában két helységből állt,elöttük volt a tornác.A házak fedele fenyőzsindelyből készült.Az udvarban voltak a kamara,nyárikonyha és az istáló,melyek bezárták az udvart és mint egy kicsi vár védték a gazdaságot.

A falun kivül volt a kalyiba,egy kicsi egy helységből álló épület és mellette egy istáló.Ide mennek még napjainkban is a momorlányok állattaikkal tavasszal,mielött kiviszik őket a havasra,nyáron mikor csinálják a szénát és ősszel mikor lehozzák a havasrol az állatokat.Gyakran a kalyiba mellett egy kis kertet is csinálnak,ahová zöldségféléket vetnek,amit a kalyibában töltött idő alatt használnak.

Május második felében a juhokkal felmennek a havasra,ahol esztenák várják őket.Az esztenák egy két helységből állnak,Az egyik helységben van a tűzhely ahol a túrot,sajtot készitik,a füst pedig a tető alatti résen hagyja el a helységet.A juhászok életében az egyik várt és nagyon fontos esemény,a juhok tejmennyiségének mérése.Mindegyik család a nyár folyamán,a túrot a juhaiktól fejt tejmennyiség szerint kapja.Sajnos az utobbi időben az állattenyésztés vesztett jelentöségéből és természetesen az esztenák nagy része tönkrement.Ennek ellenére épült egy pár modern esztena is,amelyek hozzájárulhatnak a turizmus fejlödéséhez,ugy a szállás mint az étkezés szempontjából.

A momorlányok közösségében napjainkig megmaradtak egyes érdekes szokások.

A momorlányok halottaikat sokáig a házuk melletti kertben temették.A legények halálákor szokás hogy egy fenyőfát helyezzenek a sir bal oldalára,amit a halott legény barátai hoznak bizonyos szertartással.

A medence hegyeit járva gyakran találkozunk a „kőemberekkel”,embermagasságú egymásra tett kővekkel.Ezeknek a „kőembereknek”,több magyarázata van.A kertekben a madarak ijesztése.Mint határkővek a kaszálok között és mint juhászturistajelzések.

Egy napjainkig megörzött szokás,amelyik összegyűjti a momorlányközösséget a „nedeják”,amelyeket tavasszal és nyáron tartanak a falvakban vagy egyes magasabb tájakon.Ezeken az ünnepeken,melyeket bizonyos vallásos ünnepeken tartanak,énekelnek,táncolnak és bizonyos helyi hagyományos ételeket szolgálnak fel.Napjainkban ez a hagyományos esemény is hozzájárulhat a turizmus fejlödéséhez